Nem lenne könnyebb helyzetben a kormány, ha az elmúlt években békülékenyebb hangot ütött volna meg Brüsszellel szemben?
Ne felejtsük el, hogy Magyarország nagy eséllyel 2030-ra nettó befizetője lesz az uniónak. Ezek a pénzek tehát járnak nekünk. Azt nem tudom megítélni, hogy mennyire kellett volna másként viselkedni az unióval – én a vitákat kiváltó kérdésekben egyetértek a kormánnyal, legyen szó a migrációról, a genderkérdésről vagy a demográfiai-családpolitikai intézkedésekről. Ez színtiszta matematika: az fog megmaradni, aki belakja ezt az országot, márpedig ha más népek érkeznek ide, akkor nem lesz jövőjük a magyaroknak. Ugyanezzel a kihívással néz szembe Franciaország vagy Németország is, csak náluk nem lépnek fel e folyamatok ellen – egész addig, amíg a társadalmi felháborodás nem kényszeríti őket erre. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb ez a bomba robbanni fog Európa-szerte és Amerikában is.
Amerikai hatásra Európában már jó ideje megkezdődött a természeti törvényekkel szembemenő gondolkodás”
Felsőoktatás. Mi a modellváltás eddigi mérlege, és mit szól a felvételivel kapcsolatos változásokhoz?
Óriási lehetőségnek tartom a modellváltást. Nálunk a kuratóriumban egy akadémikus, volt miniszter, helyi politikus, az állatorvosi kamara elnöke és a rektor ül; ez az irányítótestület felelős az egyetemért a korábbi gyakorlattal szemben, amikor egy minisztériumi osztályvezető felelt az intézményért. A kuratóriumnak nem az a feladata, hogy az egyetem operatív életébe beavatkozzon, hanem hogy az intézmény érdekeiért lobbizzon. Vagyis hogy mindent tegyen meg azért, hogy megfelelő oktatási-kutatási-innovációs piaci lehetőségekhez jussunk. Az egyetem vezetése pedig a szenátus kezében van, emellett van egy kiváló gazdasági főigazgatónk. Az Állatorvostudományi Egyetemen működik ez a felállás: idén hatszoros volt a túljelentkezés, és rekordszámú hallgatót vettünk fel, ösztöndíjakat tudtunk létrehozni. Megjegyzem, a modellváltó egyetemek a közbeszerzés hatálya alá tartoznak, nem arról van tehát szó, hogy azt, amit az államtól kapunk, a kuratórium másra költi. Egyetértek azzal is, hogy az egyetemeknek nagyobb szabadságot kell adni, ezért üdvözöljük, hogy a továbbiakban az intézmény dönthet 100 felvételi pontról. Eddig az Oktatási Hivataltól kaptunk egy listát, kiket veszünk fel, most pedig valódi kapcsolatunk lehet a leendő hallgatókkal már a kezdetektől. Ezáltal végre képet kapunk arról, hogy a hozzánk bekerülni kívánó fiataloknak milyen a hozzáállásuk a pályához, milyen ambíciókkal érkeznek, foglalkoztak-e már állatokkal. Ez érdemi lehetőséget ad arra, hogy olyan állatorvosokat tudjunk képezni, akik nemcsak a társállatokat, hanem a gazdasági-haszonállatokat is el tudják látni. Kétségtelen az is, hogy dolgozni kell. Az az egyetem, amely nem tud a követelményeknek megfelelni, bajban lesz. De talán nem is probléma, ha nem minden intézmény tud majd a mostani formájában működni. Fel kell mutatni a teljesítményt, meg kell tanulni dolgozni, a háborús helyzet is erre tanít minket. Rá kellett jönnünk arra, hogy nem hullik minden az ölünkbe, és nem várható el minden az államtól.
Sótonyi Péter
1954-ben született Mosonmagyaróváron. Állatorvosdoktori diplomáját 1979-ben szerezte az Állatorvostudományi Egyetemen, 1985 óta dolgozik az intézményben. Az egyetem rektora, az anatómiai és szövettani tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke. 2019-től 2022-ig a Professzorok Batthyány Körének elnöke. Nős, két gyermek édesapja.
1954-ben született Mosonmagyaróváron. Állatorvosdoktori diplomáját 1979-ben szerezte az Állatorvostudományi Egyetemen, 1985 óta dolgozik az intézményben. Az egyetem rektora, az anatómiai és szövettani tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke. 2019-től 2022-ig a Professzorok Batthyány Körének elnöke. Nős, két gyermek édesapja.Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton